Építészeti jellegzetességek

A krasznai hagyományos népi építészet jellegzetes megnyilvánulása a tornácos parasztház és a  venyigés pince.

Jellegzetes  a krasznai lakóház és telekrendezés. Utcafrontba épült hármas tagolású lakóházak a leggyakoribbak, melyeknek felépítése a következő: nagyház, pitvar, kisház, udvarra néző, gazdagon nyíló muskátlis tornáccal. A lakóház meghosszabbításaként épült az udvarra néző nyitott szín hombárokkal, sütőkemencével, nyári tűzhellyel, utána az ól, mely az igásállatok helye volt, majd keresztben a csűr választotta el az udvart a kerttől. Átellenben kapott helyet a gémeskút és a fatörzsből kivájt itatóvályú.

A  krasznai porta, lakásbelső és paraszti életvitel elevenedik meg a 2007-ben létrehozott Falumúzeumban, mely térségünkben egyedi, kuriózumnak számító létesítmény.

Műemlékek, köztéri alkotások

A település jellegzetes sugaras szerkezetű, utcái a XIV. században, a gótika jegyében épült, majd 1909-ben felújított és kibővített Református templomnál futnak össze. A templom fő ékessége kazettás mennyezete, festett kockái - természetrajzi, népmesei és biblikus képek, reneszánsz jellegű csokrok - Pataki Asztalos János munkái 1736-ból.

A templomkertben áll a két világháborúban elesett magyar katonák tiszteletére emelt emlékmű. Az 1996. szeptember 8-án leleplezett kőépítmény márványtábláira 94 I. Világháborús és 44 II. Világháborús hősi halott neve vésetett.

Ezen a helyen 1999. október 2-án ismét emlékeztünk, az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulójának alkalmából emelt emlékoszlop felszentelésén. Pákai Ferenc tanár úr faragott munkája az évenkénti Március 15-ki megemlékezések koszorúzási színhelye.

2000. október 7-én Lármafát avattunk a Községháza udvarán. 2004. szeptember 5-én, a VII. Krasznai Napok rendezvénysorozat keretén belül került sor a kultúrház előtti parkban a Petőfi Sándor emlékmű avatására: márvány talapzaton a költő mellszobra Lőrincz Lehel képzőművész alkotása. Ez alkalommal a helyi művelődési ház és a községi könyvtár felvette a „Petőfi Sándor” nevet.      

Ifj. Cserey Farkas (1773-1842) híres botanikus, tudós emlékére  a Krasznáért Alapítvány emléktáblát állíttatott, amely a Római Katolikus Templom bejáratánál található.

Turizmus, szabadidő

Turisztikai szempontból jelentős a krasznai szőlőhegy, melyen közel 1000 borpince illetve hétvégi ház várja az ide érkező turistákat. A közelmúltban még gombamód sorakoztak a Mocsár, a Kis- és Nagyhegyen, a Csonkáson és a Rózsásban a hagyományosan vert falból, tapasztással készült, fehérre meszelt, szőlővenyigével fedett borospincék. A félig hegyoldalba „ültetett” építmény tökéletes mikroklímát biztosított az itt tárolt boroknak.

A szőlőművelés és bortermelés napjainkban reneszánszát éli: a lakosság közkedvelt foglalkozása, ezért a krasznai borok eredményesen szerepelnek hazai és határon túli versenyeken is.

A községközpontot a Kraszna nevű folyó szeli ketté, amely a falu határában épített mesterséges víztározóba folyik. Számos turistának biztosít kikapcsolódást a horgászás.

Kraszna jellegzetes szilágysági település hepehupás tájjal, tradicionális építkezéssel, boros-mulatós szokásokkal, nótás kedvű, vendégszerető helybéliekkel. A hagyományok és látnivalók maradandó élményt nyújtanak vendégeinknek. Mindent megteszünk, hogy ezt az örökséget gondozzuk, és az utánunk következő generációk számára megőrizzük. Nagyszerű dolog ezt az örökséget birtokolni, de csodálatos érzés az is, amikor az embert megérinti ennek a hagyománynak a szele, s valami olyat kap az ott élő emberektől, ami maradandó és meghatározó élménnyé válik.