Ifjúsági oldalak

Belépés

Címlap

Kraszna Történelme és Földrajzi Adatai


 

Történelmi múlt

Kraszna egyik legszebb fekvésű, dicső történelmi múltat idéző, urbanizálódó nagyközsége Szilágynak. Területén, az ősi Krasznavár körül létesült a Szent István-i magyar állam egyik legkorábbi alapítású megyéje, Kraszna vármegye. Kraszna folyó, Krasznavár, Kraszna község, Kraszna vidéke mind olyan földrajzi fogalmak, amelyek az itt átfolyó Kraszna vizével kapcsolatosak.

Kraszna vármegye említésének első nyomait a Váradi Regestrumban találjuk, amelyben a Kraszna várához tartozó várjobbágy-községekről van szó. Mivel a vár szerkezete megegyezik a Szent István által szervezett várakéval, valószínűnek véljük, hogy ezek a XI. század elején egyszerre alakultak. A vármegye élén a várispán állt, aki udvarbíróval, hadnaggyal, várnaggyal, várjobbágyokkal, várnéppel rendelkezett. A krasznai várispánság gazdasági, igazgatási, katonai és bíráskodási intézmény volt, tíz várbirtokkal, melyek közul a legjeletősebbek: Badacsony, Bagos, Bán, Csízér, Horvát.                   
 
Az 1450-1470-es években Kraszna mezővárosi rangot kapott, birtokosok, kisnemesek, zsellérek, jobbágyok lakták, beindult a kézműipar is, heti- és állatvásárai messze földön híresek voltak.
1609 július 15-én Báthory Gábor fejedelem Kraszna városnak engedélyezte a vásártartást és azt, hogy az eladóktól helyfoglalási bért szedjenek.       
 
Településünknek jelentős szerepe volt a kuruc korszak idején is:  Thököly Imre bujdosó kurucai az 1690-es években itt találtak menedéket, a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc felkelésben részt vettek krasznai kisnemesek is.                                                                                                                

1876-ban, közigazgatási átszervezés folytán, 700 éves fennállása után Kraszna vármegye megszűnt, területét járásokra osztották, és  településünk Kraszna járásnak lett székhelye főszolgabírói hivatallal. Gazdasági, közigazgatási, kulturális jelentősége igen kimagasló volt ebben az időben.

 

Földrajzi adatok

Elhelyezkedés

Kraszna község Szilágy megye észak-nyugati részén, Zilahtól, a megyeközponttól  19 km-re fekszik. A község négy településből áll: Kraszna (a község központja), Máron, Ráton és Hosszúaszó. A község összterülete 6712 ha, ebből 647 ha belsőség, mely a következőképpen oszlik meg: Kraszna 323 ha , Máron 143 ha, Ráton 104 ha, Hosszúaszó 78 ha. Kraszna a Zilah-Somlyó útvonalon  fekszik. Műút vezet Csucsa irányába is.

Földrajzi fekvésére nézve adatokat egy, az erdélyi káptalan 1251-béli határjáró levelének 1494. évi átiratában olvashatunk:“... a határjárás kezdődik a Kraszna vizénél két határjellel, az egyik Perecsen, a másik Somlyó felé. Craznawartól a határ Ráton felé huzódik el, majd a somlyói templom telkén van a határ, aztán Nagyfalu felé”. Ez oklevél szerint Kraszna vára Somlyó, Perecsen és Ráton között keresendő.
 

Kraszna a több irányból (Zilah, Csucsa, Szilágysomlyó, Nagyfalu) érkező utak metszéspontjában, a folyó árterületét balról szegélyező teraszon települt. Az utak a falu központjában kiszélesült térre futnak össze, itt áll a község középkori, gótikus temploma, és valószínűleg ezen a helyen állott a Kraszna vármegye magvát alkotó Krasznavár is, amelyet mindmáig nem sikerült régészetileg azonosítani. Jobbára a falu az ide sugarasan összefutó utak mentén települt, alaprajza emiatt sugaras szerkezetű.

Domborzat

A mintegy 6850 hold területen fekvő nagyközséget keleten és nyugaton egy 300–350 méter átlagmagasságú dombsor szegélyezi. Ennek részei: Egyházfele, Bakócsere, Tippan, Kistalló, Sűrű, Rózsás, Csere, Mál, Észak- és Dél-Szovárkó, Csutkos, Csonkás, Mocsár-hegy, Nósza-hegy, Kis- és Nagy-hegy. Erdőkoszorúzta szántókkal, legelőkkel, szőlőskertekkel borított dombok ezek.

Vízrajz

A falu határában ömlik balról a Krasznába a Ráton felől érkező Martóca, valamint a Ludvány, az Oláh- és a Bükk-patak. Aprócska csermelye, a Cilus a Péntek utca irányából folyik a nagypatak felé. Kraszna és Varsolc között ömlik a Krasznába a Magyarkecelből érkező Kólicka, összefolyásuknál ma a gyűjtőtó terül el. A folyó névadójának a Meszes-hegység és erdős nyúlványa (Bogárfű-erdő, Coasta Bogardului) peremén, zárt tömbökben élő szlávokat tekintjük. A velük való együttélés során vették át e nevet az itt letelepedett magyarok.

Településnév-etimológia

Györffy György szerint a szláv Kraszna (Kraszno) helynév megfelel a magyar Széplak helyneveknek, amelyek udvarhelyet, nagybirtokközpontokat jelentenek. Széplak nevű udvarhellyel rendelkeztek a Gutkeledek Közép-Szolnokban (ma: Szamosszéplak), a Turulok Bihar megyében (Berettyószéplak), de Széplak elnevezés rejlik a szilágysági Krasznában is, s így ennek eredete méltán kereshető a Csolt-nem itteni nyári udvarhelyében. Köztudott, hogy Kraszna területe az államalapításkor a Csolt-Vata nemzetség nyári legelőterülete, birtokközpontja volt.

 

 

»